A WordPress SEO optimalizálás nem egy SEO-bővítmény telepítésével kezdődik, és főleg nem ér véget ott. A WordPress jó alapot ad egy keresőbarát weboldal felépítéséhez, de attól még rosszul beállított indexelés, átgondolatlan URL-ek, gyenge tartalom vagy lassú oldal ugyanúgy visszafoghatja az organikus forgalmat.
Kezdőként könnyű elveszni a beállítások között. Title, meta leírás, webhelytérkép, canonical, gyorsítótár, belső linkek, képek – elsőre úgy tűnhet, hogy mindennel egyszerre kell foglalkoznod.
Pedig sokkal egyszerűbb a helyzet, ha megfelelő sorrendben haladsz.
Ebben az útmutatóban végigvesszük azokat a területeket, amelyeket egy WordPress weboldal keresőoptimalizálásakor érdemes először ellenőrizni.
Van egy apró WordPress-beállítás, amelyet egy új weboldal indulásakor különösen érdemes ellenőrizni.
A WordPress adminisztrációs felületén menj a:
Beállítások → Olvasás → Keresőmotor láthatósága
részhez.
Itt található az a lehetőség, amellyel arra kéred a keresőmotorokat, hogy ne indexeljék a webhelyet. Fejlesztés alatt ez hasznos lehet, éles weboldalnál viszont komoly problémát okozhat, ha véletlenül bekapcsolva marad. A WordPress hivatalos dokumentációja is ezen a felületen kezeli a keresőmotorok láthatóságára vonatkozó beállítást.
Ez tehát az egyik első dolog, amit ellenőriznék egy olyan WordPress-oldalon, amely nem jelenik meg megfelelően a Google-ben.
Egy ilyen URL:
pelda.hu/?p=348
nem sokat mond sem az olvasónak, sem arról, hogy milyen tartalom található mögötte.
Ezzel szemben:
pelda.hu/wordpress-seo-optimalizalas/
már első ránézésre érthető.
A WordPress lehetőséget ad a közvetlen hivatkozások struktúrájának módosítására a Beállítások → Közvetlen hivatkozások menüpontban.
Új oldalnál érdemes már az elején egyszerű rendszert kialakítani. Egy régóta működő weboldalnál viszont ne kezdd el csak úgy megváltoztatni az URL-eket. Ha egy már indexelt URL megváltozik, a régi és az új cím közötti átirányítást is megfelelően kezelni kell.
A jó URL legyen rövid, érthető és kapcsolódjon az oldal tényleges témájához. Nem kell minden lehetséges kulcsszót belezsúfolni.
Egy megfelelő WordPress SEO-bővítmény sok technikai feladatot megkönnyít. Kezdőknek jó választás lehet a Yoast SEO, amely többek között segít a SEO címek és meta leírások kezelésében, az indexelési beállításokban, a canonical címkékben, az XML-webhelytérképnél és bizonyos strukturált adatok kezelésében.
A hiba ott kezdődik, amikor valaki azt gondolja:
„Feltelepítettem a Yoast SEO-t, tehát a weboldalam keresőoptimalizált.”
Nem az.
A bővítmény egy eszköz. Nem végzi el helyetted a kulcsszókutatást, nem dönti el, melyik keresési szándékhoz milyen oldalra van szükséged, nem épít megfelelő webhelystruktúrát, és nem helyettesíti a valóban hasznos tartalmat sem.
A Yoast által mutatott zöld, narancssárga vagy piros jelzések hasznos ellenőrzőpontok lehetnek, de nem Google-helyezési pontszámok. Attól, hogy minden lámpa zöld, még nem következik automatikusan jó helyezés.
A keresőoptimalizálás egyik legfontosabb része nem WordPress-beállítás.
El kell döntened, hogy melyik oldalad milyen keresési szándékra ad választ.
Ha például készítesz egy cikket a WordPress SEO optimalizálás témájáról, nem kell ugyanazon az oldalon teljes részletességgel megcéloznod a WooCommerce keresőoptimalizálást, a SEO cím írását, a meta leírás készítését és a linképítést is.
Ezek kapcsolódó témák, de önálló keresési igényeik vannak.
Egy jól felépített weboldalon az egyes tartalmak nem ugyanazért a kulcsszóért versenyeznek, hanem egymást egészítik ki.
A további keresőoptimalizálási témákat a Keresőoptimalizálás gyűjtőoldalon találod.
Bár kapcsolódnak egymáshoz, három külön elemről beszélünk.
A SEO title elsősorban a keresési találatokban és a böngészőben játszik fontos szerepet. A H1 a weboldalon megjelenő főcím. A meta leírás pedig röviden bemutathatja az oldal tartalmát, és segíthet abban, hogy a találati listán a felhasználó a te eredményedre akarjon kattintani.
Nem szükséges mindhárom mezőbe szó szerint ugyanazt a mondatot bemásolni.
A title megírását részletesebben a SEO cím: így írd meg jól útmutatóban, a találati leírás kialakítását pedig a meta leírás témájú cikkben mutatjuk be.
A címsorok használatánál sem az a cél, hogy minél több helyre betedd ugyanazt a kulcsszót.
A H1 mutassa meg az oldal fő témáját. A H2-k tagolják a nagyobb gondolati egységeket, a H3-ak pedig akkor kerüljenek elő, ha egy H2-n belül valóban szükség van további bontásra.
Az olvasónak néhány másodperc alatt át kell tudnia nézni a cikket, és meg kell találnia azt a részt, amely miatt megnyitotta.
Ugyanez igaz a bekezdésekre.
Egy falnyi szöveg nem lesz jobb attól, hogy szakmailag helyes. A webes tartalomnál az olvashatóság is számít: legyen világos a gondolatmenet, legyenek értelmes alcímek, és ne ugyanazt az információt ismételgesd csak azért, hogy hosszabb legyen a cikk.
A teljes SEO-folyamat felépítését az SEO lépései útmutatóban külön is végigvesszük.
A WordPress könnyen létrehoz különböző archívumoldalakat a kategóriákhoz, címkékhez és más taxonómiákhoz.
Ezekkel nem érdemes két szélsőségben gondolkodni.
Nem kell automatikusan minden ilyen oldalt indexeltetni, de az sem jó szabály, hogy minden kategória- és címkeoldal értéktelen, ezért mindegyiket ki kell zárni.
Ha egy gyűjtőoldalnak világos témája van, több releváns tartalmat fog össze, saját címet, meta leírást és használható bevezetőt kap, akkor valódi tematikus oldal lehet belőle.
Ha viszont egy címkén mindössze egyetlen cikk található, nincs rajta saját tartalom, és gyakorlatilag csak egy másik archívumot másol le, akkor már érdemes elgondolkodni azon, hogy valóban szükség van-e rá.
A cél nem az, hogy a WordPress által létrehozható összes URL bekerüljön a Google-be.
Azok az oldalak legyenek indexelhetők, amelyek önálló értéket adnak.
A belső link nem csak egy kattintható szó egy bekezdés közepén.
Megmutatja az olvasónak, hol talál további információt, és segít összekapcsolni az egymáshoz tartozó tartalmakat.
Tegyük fel, hogy van egy átfogó WordPress SEO-cikked, valamint külön tartalmad a SEO címről, meta leírásról és WooCommerce optimalizálásról. Nem kell mindent újra beleírnod az átfogó cikkbe.
Sokkal tisztább megoldás röviden elmagyarázni a témát, majd továbbvezetni az olvasót a részletes útmutatóhoz.
A belső linkelés azonban kétirányú munka.
Amikor elkészül egy új fontos cikk, érdemes a régebbi releváns tartalmakat is átnézni, és ahonnan természetesen kapcsolódik, visszalinkelni az új oldalra.
Egy jó minőségű kép sokat javíthat egy cikken vagy szolgáltatásoldalon, de egy indokolatlanul nagy fájl feleslegesen növelheti az oldal betöltési idejét.
Ne tölts fel automatikusan több ezer pixel széles képet, ha az oldalon ennek a töredékében fog megjelenni.
A fájlnév legyen értelmes. A DSC_847592.jpg helyett egy wordpress-seo-beallitasok.webp már jóval rendezettebb.
Az ALT szöveget pedig ne kulcsszómezőnek tekintsd. Annak elsősorban azt kell értelmesen leírnia, amit a kép közvetít, ahol erre szükség van.
Ha pedig egy kép csak dekoráció, nem kell mindenáron hosszú kulcsszavas ALT szöveget gyártani hozzá.
A WordPress rendelkezik beépített XML-webhelytérkép-funkcióval, és sok SEO-bővítmény saját webhelytérkép-kezelést is kínál. A WordPress rendszerében a beépített sitemap funkció a wp-sitemap.xml útvonalat használja.
A fontosabb kérdés azonban az, mi kerül bele.
Érdemes ellenőrizni, hogy megtalálhatók-e benne azok a tartalmak, amelyeket valóban indexeltetni szeretnél, és nem kerülnek-e bele olyan oldaltípusok, amelyekre nincs szükséged.
A Google Search Console Webhelytérképek jelentésében beküldheted a sitemap helyét, ellenőrizheted a korábbi beküldéseket, és láthatod azt is, ha a Google valamilyen hibába ütközik a feldolgozás során. A Google erről magyar nyelvű súgóoldalt is biztosít.
A webhelytérkép ugyanakkor nem varázsszer.
Attól, hogy egy URL szerepel benne, még nem garantált, hogy a Google indexelni is fogja. A sitemap abban segít, hogy a kereső tudomást szerezzen azokról az URL-ekről, amelyeket fontosnak tartasz.
WordPressnél rengeteg különböző elem hathat a teljesítményre.
Lehet problémás a sablon, egy rosszul működő bővítmény, túl sok külső script, nagyméretű kép vagy egyszerűen a weboldal igényeihez kevés tárhely-erőforrás.
Ezért a gyorsításra sem úgy érdemes tekinteni, hogy:
„Telepítek egy cache-bővítményt, és kész.”
Előbb meg kell találni, mi lassítja ténylegesen az oldalt.
A Google Search Console magyar nyelvű Alapvető webes vitals-mutatók jelentése az URL-eket többek között LCP, INP és CLS alapján értékeli, és valódi felhasználói adatokra támaszkodik.
A PageSpeed vagy más teljesítménymérő pontszáma hasznos támpont lehet, de az optimalizálás célja nem önmagában egy magasabb szám.
A weboldal valóban legyen gyors, stabil és kényelmesen használható.
A WordPress adminisztrációját és az oldal szerkesztését jellemzően számítógépről végezzük. Emiatt könnyű úgy elkészíteni egy oldalt, hogy asztali gépen minden rendben van, telefonon viszont már egészen más az élmény.
Nyisd meg valódi telefonról.
Próbáld ki a menüt. Kattints a belső linkekre. Görgesd végig a hosszabb cikkeket. Nyisd meg a kapcsolat oldalt. Ellenőrizd a gombokat és a felugró elemeket.
Ha webshopról van szó, menj végig a vásárlási folyamaton is.
Nem az számít, hogy a WordPress előnézete szerint reszponzív-e az oldal.
Az számít, hogy egy valódi ember kényelmesen tudja-e használni.
Ezek már technikaibb fogalmak, de az alapjukat WordPress-oldal tulajdonosaként is érdemes érteni.
A noindex arra szolgál, hogy jelezd: az adott URL-t nem szeretnéd a keresési találatok között látni.
A canonical akkor fontos, amikor több azonos vagy nagyon hasonló URL esetében meg kell jelölni, melyik változatot tekinted elsődlegesnek.
A robots.txt ezzel szemben alapvetően a feltérképezés szabályozására szolgál.
Ezeket nem szabad összekeverni. A Google jelenlegi dokumentációja külön is figyelmeztet arra, hogy a robots.txt nem megfelelő eszköz arra, hogy biztosan eltávolíts egy URL-t a keresési találatokból; erre például a noindex használható, miközben a keresőrobotnak hozzá kell férnie az oldalhoz ahhoz, hogy ezt az utasítást észlelhesse.
Kezdőként ezeket nem kell kézzel kódolnod minden oldalon. Egy megfelelő SEO-bővítmény sok esetben kezelhető felületet ad hozzájuk.
A lényeg, hogy értsd, milyen beállítást változtatsz meg, mielőtt minden archívumra, oldalra vagy bejegyzéstípusra rányomsz egy noindex kapcsolót.
Ha WordPress alapú webáruházad van, a fenti beállítások ugyanúgy fontosak, de megjelenik egy új réteg is.
Foglalkoznod kell a termékkategóriák felépítésével, a termékoldalakkal, a szűréssel, a belső linkeléssel, a termékvariációkkal és általában azzal, hogy a webshop szerkezete mennyire érthető a látogató és a kereső számára.
Ezt nem érdemes néhány bekezdésben elintézni, ezért külön útmutatóban mutatjuk be a WooCommerce keresőoptimalizálás legfontosabb lépéseit.
A keresőoptimalizálás nem ér véget azzal, hogy elmented a beállításokat.
Utána mérni kell.
A Google Search Console teljesítményjelentésében megnézheted többek között, hogyan változnak a Google Keresőből érkező kattintások és megjelenések, milyen lekérdezéseknél jelenik meg a weboldalad, illetve mely oldalak kapnak organikus forgalmat. A Google magyar nyelvű dokumentációja külön is bemutatja a teljesítményjelentés használatát.
Ezekből az adatokból sokkal többet tudsz meg, mint abból, hogy egy SEO-bővítmény 74 vagy 91 pontot adott egy oldalra.
Ha például egy oldal egyre több megjelenést kap, de kevesen kattintanak rá, érdemes lehet a találati megjelenését vizsgálni.
Ha egy fontos oldal egyáltalán nem jelenik meg, egészen más irányban kell keresni a problémát.
Az optimalizálás ezért folyamatos munka:
változtatsz → mérsz → értékelsz → és csak ezután döntesz a következő lépésről.
Ha most kezdesz hozzá egy WordPress-oldal rendbetételéhez, ezen érdemes végigmenned:
Nincs olyan kapcsoló a WordPressben, amelyet bekapcsolva hirtelen keresőoptimalizált lesz a weboldalad.
Egy jó technikai alap fontos, de önmagában kevés.
Kell hozzá átgondolt webhelystruktúra, megfelelő keresési szándékra épített tartalom, jó title és meta leírás, belső linkelés, használható mobilos felület és olyan technikai működés, amely nem akadályozza sem a látogatót, sem a keresőt.
És mindezt mérni is kell.
Kezdőként ezért ne az legyen a célod, hogy egyszerre minden SEO-beállítást tökéletesre állíts.
Először rakd rendbe az alapokat, nézd meg az eredményeket, majd lépésről lépésre fejleszd tovább az oldalt.
Egy jól optimalizált WordPress weboldal nem attól jó, hogy tele van SEO-bővítményekkel. Attól jó, hogy érthető a keresőnek, hasznos az olvasónak, és nincs tele olyan technikai akadályokkal, amelyek visszatartják a teljesítményét.
Gyakorlati linképítés tippek, amelyekkel releváns és értékes hivatkozásokat szerezhetsz anélkül, hogy veszélyeztetnéd weboldalad helyezését.
Mit takar a SEO rövidítés, és miért fontos egy weboldal számára? Rövid, érthető magyarázat példákkal,…
A sikeres webáruház linképítés titka nem az, amire elsőre gondolnál. Mutatjuk, mire figyelj, és hová…
Mi a linképítés, hogyan működik, és mitől értékes egy hivatkozás? Ismerd meg a módszereket, hibákat…
A SEO lépései közül egyet sem hagyhatsz ki, ha jó helyezést akarsz elérni. Mutatjuk azt…
UNAS keresőoptimalizálás érthetően: mutatjuk, hogyan javítsd termék- és kategóriaoldalaid láthatóságát, és milyen hibákat kerülj el.
Ez a weboldal sütiket használ a megfelelő működés és a felhasználói élmény javítása érdekében.
Elolvasom